Lehetőségek a világítás kapcsolására
A modern világítási rendszerek kezeléséhez már elengedhetetlenek a kényelmi szempontokat is figyelembe vevő, korszerű világítást szabályzó eszközök. Szerencsére már olyan sok lehetőségünk van a fény kapcsolására, hogy szinte mindent meg lehet oldani velük.
Lássuk, milyen megoldások léteznek az egyszerű billenőkapcsolókkal kezdve:
- Egypólusú kapcsoló
(Egysarkú kapcsoló, 101)
A legegyszerűbb és leggyakoribb kapcsoló, egy billentyűje van, ami egy áramkört tud megszakítani és kapcsolni. A fázist vezetjük át rajta, és olyan világítást tudunk vele kapcsolni, amit elég egy helyről irányítani. Ilyen például a WC, spájz, ...
- Kétpólusú kapcsoló
(Kétsarkú kapcsoló, 102)
Kinézetre és funkcióra szinte megegyezik a 101-es társával, csupán annyi a különbség, hogy a fázisvezető mellett a nullavezetőt is bontja / kapcsolja. Erre a nedves helyeken van szükség, mint például a fürdőszoba vagy a kültéri világítás.
- Hárompólusú kapcsoló
(Háromsarkú kapcsoló, 103)
Ezen a kapcsolón is egy billentyű található, azonban a kapcsoló egyszerre a három fázist tudja kapcsolni. Erre ipari létesítményekben lehet szükség, ahol a három külön fázisra kötött világítást egy kapcsolóval szükséges irányítani. Ezzel a fénycsöves lámpatestek stroboszkóphatását lehet kiküszöbölni, ami forgó szerszámgépek esetében súlyos baleseteket okozhat.
- Kétáramkörös kapcsoló
(Csillárkapcsoló, 105)
Ez egy remek, sokoldalúan használható kapcsoló. Két billentyűje a fázist osztja két külön áramkörre, melyeket egymástól függetlenül kapcsolhatunk egy helyről. Például egy csillár egyik karját külön kapcsolhatjuk a többitől függetlenül, vagy éppen egy folyosó első szakaszán tudjuk vezérelni a világítást a hátsó szakaszától függetlenül.
- Váltókapcsoló
(Alternatív kapcsoló, 106)
Különösen hasznos kapcsolók, melyeken egy billentyű található, de két ilyen kapcsolóval lehetőségünk van a világítást két helyről is kapcsolni. Például egy hosszú folyosó vagy lépcsősor két végéről is tudjuk irányítani a lámpákat, de akár a hálószoba bejárata mellett, és az ágy mellett elhelyezett kapcsolók is kényelmesebbé tehetik a mindennapokat.
- Kettős váltókapcsoló
(Dupla alternatív kapcsoló, 106+6)
Egy tokban két billentyű alatt két 106-os kapcsolót rejt, melyek egymástól függetlenül működnek. Két világítási kör kapcsolható vele, helytakarékos megoldás.
- Keresztkapcsoló
(Keresztváltó kapcsoló, 107)
A kapcsolók között a legbonyolultabb, melyből elvben bármennyit a váltókapcsolók közé tudunk tenni, így az egyébként két helyről kapcsolható világítást több helyről is tudjuk vezérelni. Gyakorlatban 2-3 ilyen kapcsoló fölött érdemes impulzusrelét használni, mert a 107-es kapcsolókhoz szükséges sok vezeték miatt olcsóbb és egyszerűbb megoldást jelent.
- Impulzusrelé
Ezt az eszközt a kismegszakítók mellé (is) szerelhetjük, a funkciója pedig a világítás ki/bekapcsolása a párhuzamosan hozzákötött nyomógombok működtetésének hatására. Elvben korlátlan mennyiségű nyomógombbal lehet irányítani, melyekhez csupán 2 vezetéket kell befűznünk a falba. A kevés számú vezeték miatt a keresztváltó kapcsolásnál olcsóbb megoldást nyújthat.
- Lépcsőházi automata
Működése és bekötése nagyon hasonló az impulzusreléhez, a különbség csupán annyi, hogy a beállított idő letelte után automatikusan kikapcsol. Lépcsőházakban még mindig ez a legelterjedtebb megoldás a világítás kapcsolására.
- Mozgásérzékelő
Egy nagyon kényelmes és elterjedt eszköz, melyet leginkább a kertben, kapuknál, lépcsőházakban szoktunk használni. Megfelelően beállítva már a kapunál érzékeli a mozgást, és kapcsolja a világítást. Nem kell kapcsolókkal fel/le kapcsolni a fényt hazaérkezéskor, minden automatikusan történik. Egy másik elterjedt alkalmazási területe a többemeletes házak lépcsőháza, ahol energiatakarékossági okokból nem egyszerre működik az egész ház lépcsőházi világítása, csupán azon az emeleten van fény, ahol mozgás is. A mozgásérzékelőkön be lehet állítani, hogy milyen fényviszonyok között kapcsoljon, mennyi ideig tartson egy érzékelés után a kapcsolás, és természetesen be lehet állítani azt az irányt is, ahol a mozgást kell érzékelnie.
- Jelenlétérzékelő
Hasonlóan működik, mint a mozgásérzékelő, de nem csak mozgásra kapcsol. Érzékeli az ember hőkibocsátását, így nem szükséges mozogni alatta. Leginkább irodákban, raktárakban, orvosi létesítményekben, laboratóriumokban alkalmazzuk a világítás automatizálására.
- Alkonykapcsoló
Ez a szerkezet azt figyeli, hogy a természetes fény elérte-e már a beállított értéket. Így például a kerti világítást tudjuk automatizálni, ami bekapcsol sötétedéskor, és a hajnali pirkadatig folyamatosan működik.
- Időkapcsoló
Ezzel az eszközzel meghatározott időpontokban, komolyabb készülékekkel a beprogramozott napokon is tudjuk a világítást kapcsolni.
- Fényerőszabályzó
A dimmelhető lámpák fényerejét tudjuk ezzel a készülékkel az éppen megfelelőre állítani - így a plafonvilágításból egy pillanat alatt hangulatvilágítást tudunk varázsolni. Létezik belőle falra, a kapcsoló helyére szerelhető verzió, de kapható távirányítós megoldás is. Fontos, hogy a modern, LED-es fényforrások gyakran nem működnek a fényerőszabályzókkal!
- GSM, WiFi relé
Az okosotthonok berendezéseinek elterjedésével új megoldásokat is használhatunk a világítás, vagy éppen egy dugalj vezérlésére. Kapcsolhatjuk a fogyasztóinkat egy telefonhívás vagy SMS elküldésének hatására is, de a WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközökkel akár az okostelefonunkkal is vezérelhetünk szinte bármit az interneten keresztül, az otthonunktól bármilyen távolságból.
Jó tudni, hogy a fenti eszközök kombinálásával automatizálni is tudjuk a világítást, ha szeretnénk:
Hogyha például a kert világítását nem csak a falra szerelt kapcsolóval kívánjuk működtetni, akkor egy alkonykapcsoló és egy időkapcsoló felhasználásával meg tudjuk oldani, hogy bizonyos napokon hajnali 5 és 8 óra között legyen világos a kertben, de ha éppen nem a sötét tél van, és nincs beborulva sem, akkor a nyári napfelkelte természetes fényszintje fölött mégse világítsanak a lámpák.
Mozgásérzékelő, impulzus relé, lépcsőházi automata, alkonykapcsoló, fali kapcsolók.