Mi az az érintésvédelem?

Az érintés elleni védelem feladata megakadályozni, hogy a feszültség alatt álló készülékek áramütést okozzanak a használójuknak. Az érintésvédelmi óvintézkedések kialakítása a készülék gyártójának a feladata. Ilyenkor gondolni kell az olyan hibákra is, melyek következtében a készülék üzemszerűen nem feszültség alatt álló részei is feszültség alá kerülnek (például egy testzárlatos mosógép, melynek a burkolata ráz). Az érintésvédelmet a következő három osztályba soroljuk:

I. érintésvédelmi osztály:

Védővezetős érintésvédelmi módszer, amely hiba esetén a táplálás önműködő lekapcsolásával véd. Ezeknek a készülékeknek a dugvilláján megtalálható a védőföld-hálózat két érintkezője is. Az ilyen berendezéseket kizárólag védőföld-hálózattal ellátott elektromos rendszerekben szabad használni, különben meghibásodásuk esetén életveszélyes áramütést okozhatnak!

A védővezető vagy védőföld hálózat ma már nélkülözhetetlen biztonsági eleme az elektromos rendszereknek, de nem volt ez mindig így. Régebbi házakban és lakásokban a mai napig úgy üzemeltetnek I. érintésvédelmi osztályba tartozó gépeket, hogy azok nincsenek leföldelve. A védővezető ezeknek a gépeknek a burkolatát szó szerint összeköti egy vezeték segítségével a földdel, a földbe megfelelő mélységig leütött földelőszondán át. Ahol nincsen lehetőség a földelőszonda leütésére (például egy panelház 6. emeletén), ott is létre lehet hozni a tökéletesen működő földelőhálózatot. Ennek módját itt nem tárgyaljuk, mivel ez nem egy DIY weboldal, és a szakképzettség nélküli módosítása a hálózatnak életveszélyes balesetekhez vezethetnek.

Hogyha egy I. érintésvédelmi osztályba tartozó műszaki készülék meghibásodik, és feszültség alá kerül a burkolata (testzárlatos lesz), akkor a védővezető ezt a feszültséget a föld felé elvezeti. Az áramvédő-kapcsoló érzékeli a hibaáramot, és feszültségmentesíti az áramkört. Az ilyen testzárlat a Magyarországon használt elektromos hálózatban (TN rendszer) fázis-nulla zárlatnak is fog minősülni, és a nagy mennyiségű átfolyó hibaáram hatására a kismegszakító is meg fog szólalni, mely szintén áramtalanítja az áramkört.

Ilyen védelemmel ellátott készülék például a mosógép, főzőlap, sütő, hűtőszekrény, nagyobb barkácsgépek, fém állólámpák, asztali számítógépek.

II. érintésvédelmi osztály:

Védővezető nélküli érintésvédelmi módszer, ahol a készülék kettős vagy megerősített szigeteléssel készül és nincs ellátva védőföld-csatlakozó kapoccsal, így a védelem független a hálózattól.

Az ilyen berendezések elektromosan szigetelő anyagból (műanyagból) készült burkolata meghibásodás esetén sem kerül feszültség alá, nem tudnak áramütést okozni az előírásoknak megfelelő használat mellett. A burkolatuk vagy tápláló kábelük sérülése esetén nem szabad tovább használni őket (sem)!

Ilyen védelemmel ellátott készülék például a hajszárító, kisebb konyhai robotgépek, műanyag éjszakai lámpák, kisebb rádiók, nagyobb készülékek tápegységei, telefontöltők.

III. érintésvédelmi osztály:

Ide tartoznak a törpefeszültségről üzemelő készülékek, melyek maximum 50 Volt váltakozófeszültségű, vagy maximum 120 Volt egyenfeszültségű táplálást kaphatnak. A törpefeszültség érintése nem okoz áramütést.

Az ilyen készülékeket leföldelni tilos, mert az elektromos hálózattól a tápegysége teljes leválasztást biztosít. Földelés esetén egy másik, meghibásodott készülék hatására a törpefeszültségnél nagyobb feszültségszint is megjelenhetne a gyártmányon.

Ilyen érintésvédelmi osztályba tartoznak a gyermekjátékok, korszerű televíziók és számítógéphez készült monitorok, laptopok, 12 Voltos lámpák, LED szalagok.

I. érintésvédelmi osztály, II. érintésvédelmi osztály, III. érintésvédelmi osztály jelölése.