Mi az az érintésvédelem?


Az érintés elleni védelem feladata megakadályozni, hogy a feszültség alatt álló készülékek áramütést okozzanak a használójuknak. Az érintésvédelmi óvintézkedések kialakítása a készülék gyártójának a feladata. Ilyenkor gondolni kell az olyan hibákra is, melyek következtében a készülék üzemszerűen nem feszültség alatt álló részei is feszültség alá kerülnek (például egy testzárlatos mosógép, melynek a burkolata ráz). Az érintésvédelmet a következő három osztályba soroljuk:

 

I. érintésvédelmi osztály:


Védővezetős érintésvédelmi módszer, amely hiba esetén a táplálás önműködő lekapcsolásával véd. Ezeknek a készülékeknek a dugvilláján megtalálható a védőföld-hálózat két érintkezője is. Az ilyen berendezéseket kizárólag védőföld-hálózattal ellátott elektromos rendszerekben szabad használni, különben meghibásodásuk esetén életveszélyes áramütést okozhatnak!

A védővezető vagy védőföld hálózat ma már nélkülözhetetlen biztonsági eleme az elektromos rendszereknek, de nem volt ez mindig így. Régebbi házakban és lakásokban a mai napig úgy üzemeltetnek I. érintésvédelmi osztályba tartozó gépeket, hogy azok nincsenek leföldelve. A védővezető ezeknek a gépeknek a burkolatát szó szerint összeköti egy vezeték segítségével a földdel, a földbe megfelelő mélységig leütött földelőszondán át. Ahol nincsen lehetőség a földelőszonda leütésére (például egy panelház 6. emeletén), ott is létre lehet hozni a tökéletesen működő földelőhálózatot. Ennek módját itt nem tárgyaljuk, mivel ez nem egy DIY weboldal, és a szakképzettség nélküli módosítása a hálózatnak életveszélyes balesetekhez vezethetnek.

Hogyha egy I. érintésvédelmi osztályba tartozó műszaki készülék meghibásodik, és feszültség alá kerül a burkolata (testzárlatos lesz), akkor a védővezető ezt a feszültséget a föld felé elvezeti. Az áramvédő-kapcsoló érzékeli a hibaáramot, és feszültségmentesíti az áramkört. Az ilyen testzárlat a Magyarországon használt elektromos hálózatban (TN rendszer) fázis-nulla zárlatnak is fog minősülni, és a nagy mennyiségű átfolyó hibaáram hatására a kismegszakító is meg fog szólalni, mely szintén áramtalanítja az áramkört.

Ilyen védelemmel ellátott készülék például a mosógép, főzőlap, sütő, hűtőszekrény, nagyobb barkácsgépek, fém állólámpák, asztali számítógépek.

 

II. érintésvédelmi osztály:


Védővezető nélküli érintésvédelmi módszer, ahol a készülék kettős vagy megerősített szigeteléssel készül és nincs ellátva védőföld-csatlakozó kapoccsal, így a védelem független a hálózattól.

Az ilyen berendezések elektromosan szigetelő anyagból (műanyagból) készült burkolata meghibásodás esetén sem kerül feszültség alá, nem tudnak áramütést okozni az előírásoknak megfelelő használat mellett. A burkolatuk vagy tápláló kábelük sérülése esetén nem szabad tovább használni őket (sem)!

Ilyen védelemmel ellátott készülék például a hajszárító, kisebb konyhai robotgépek, műanyag éjszakai lámpák, kisebb rádiók, nagyobb készülékek tápegységei, telefontöltők.

 

III. érintésvédelmi osztály:


Ide tartoznak a törpefeszültségről üzemelő készülékek, melyek maximum 50 Volt váltakozófeszültségű, vagy maximum 120 Volt egyenfeszültségű táplálást kaphatnak. A törpefeszültség érintése nem okoz áramütést.

Az ilyen készülékeket leföldelni tilos, mert az elektromos hálózattól a tápegysége teljes leválasztást biztosít. Földelés esetén egy másik, meghibásodott készülék hatására a törpefeszültségnél nagyobb feszültségszint is megjelenhetne a gyártmányon.

Ilyen érintésvédelmi osztályba tartoznak a gyermekjátékok, korszerű televíziók és számítógéphez készült monitorok, laptopok, 12 Voltos lámpák, LED szalagok.

 

I. érintésvédelmi osztály, II. érintésvédelmi osztály, III. érintésvédelmi osztály jelölése.

I. érintésvédelmi osztály, II. érintésvédelmi osztály, III. érintésvédelmi osztály jelölése.